- ARCHIVE / Poetry / Rímek, Versek
- Csöndet
Találtam egy apró Csöndet, ott ahol a halk táj
Szuszogása neked könnyed, s nevetése sem fáj
Sírása se enged közel semmi vadat hozzá
Nekem ad egy törött Csöndet; vidd messzire, hagyjál!
Zavar ez a nagy Csönd engem, fejemben a lelked
Rágcsál, ropog, mesél mindig, elárulja terved
Zacskót zörget, mindig zajoz, illúziót él át
Annak hisz majd akit akart, s kézen fogva vert [...]
- Narancssárga ég
Narancssárga ég alatt
Születtek a kék halak
Szerte-úsztak, zöld a tó
Algás fenyves, száradó
Ferde tükrén tűz a nap,
Felhő, pára, boldogabb
Cseppen, kattan, kék a tó
Zöld halakkal száradó
- A gondolat teremt
A gondolat teremt,
A teremtés gond.
A gondokból leszel,
És veszel el, pont.
- Anyák napja
Anyák…
A teremtő csodák
A csodás teremtők
Aprókat nevelő
Életre váltó
Magzatot hordó
Apró orrot törlő
Ordítást felőrlő
Nyugalomból szóló
Gondozó és óvó
Szülőből felnövő
Ember-vásznat szövő
Mosolyt festő lények
Köszönjük, hogy éltek!
- Húsvéti álmodozás
Apró nyuszi ül a réten
Pici ecset a kezében
Színes tojás kosarában
Elrejtőzik, sose lássam
Húsvét reggel a zöld réten
Apró gyermek guggol éppen
Kutat, keres, hol a kincsem?
Nyuszi titkát kinek higgyem?
Ajtót nyitok kis szívemben
Ajándékként pillám rebben
Nekem szól még ez a reggel
Ha megnövök, engem rejt el
Majd a nyuszi, kosarában
Pici szívem tappancsában
Színes álmom ecsetjében
Engem fest le gyerekfényben!
- Néma útonállók
Tízezer torokból hangzik az fel ének
Hangjegynyi angyalok festik azt az Égnek
A Földi halandók összenőtt kis testét
Hangjukon keresztül oldódó por, festék
Színekkel fedi el korukat – de félek
Ettől majd erővé válik itt a lélek!
Erősebb erővé annál mint a hangja
Zengőbb a harangnál, ércesebben adja
Tudtára a Földnek; apró testek szólnak
Hozzád most Te bolygó, Téged darabolnak
Azáltal, hogy minket a hátadon [...]
- Hó
Szánkóm talpán hó sziszeg
Kristály arcán billegek
Érdes karja tartja szánom
Milliónyi fényszilánkon
Sikló szánom, jó veled!
Lassan indulsz, mély a hó
Domboldalban kaptató
Hosszú sipkás kisemberek
Húzzák-vonják, kint a hideg
Mosoly-kályhán olvadó
Fehér titkot rejt a tél
Hótakaróm fülig ér
Alá bújok, míg a tavasz
Hóvirágja szirmot fakaszt
S fényburokban ideér
- Betűt vetek
Betűt vetek,
Szót aratok.
Mondat bokrot
Szókból rakok.
Gondolatban
Mondat vagyok,
Elmondom hát:
Gondolkodok!
